
Előfordult már veled, hogy beleszerettél valamibe, amit nem is terveztél megvenni? Nyilván… Nem azért választottad, mert „kellett”, hanem azért, mert azt érezted, akarod.
Lehet, hogy egy egyszerű hétköznapi tárgy volt, vagy egy lakásdekoráció, amin megakadt a szemed. Talán egy semmiségnek tűnő apró cucc, amit öröm volt kézbe venni, ami valamiért nagy hatással volt rád.
Talán elbizonytalanodtál: „Biztosan kell ez nekem? Végülis, nem létszükséglet.”
Ismerős? Tuti feltetted már ezt a kérdést magadnak nem egyszer. Hidd el, nem vagy ezzel egyedül.
Mi lehet ennek az oka? Talán, mert szeretnéd magad szép és igényes környezetben látni, kellemes és dekoratív tárgyakkal körülvenni, úgy általában harmóniában élni kívül-belül? Na, de miért?
A válasz valójában nagyon egyszerű: mert az igényesség és szépség iránti vágy mélyen bennünk él. És igenis szükségünk van rá.
Az igényesség nem luxus, hanem belső igény
Nagyon sokáig azt gondoltam, hogy a szép, rendezett, harmonikus és igényes környezet a gazdag emberek kiváltsága. Olyan helyről származom, amely – finoman szólva – nem az anyagi bőségről volt híres. Pláne nem a harmonikus környezet kialakításáról. Nagyobb gondot jelentett az, hogy édesanyám ételt tudjon tenni az asztalra, minthogy egy igényes környezetet mutasson meg.
Ez nem igénytelenség volt, egyszerűen ez volt a való élet! Az állandó pénzügyi problémák mindent „támogattak”, csak azt nem, hogy szép és igényes környezetre és életmódra való igény zsigeri szinten elültetődjön bennünk, gyerekekben.
Ennek ellenére édesanyám a maga módján mégiscsak törekedett igényesen öltözködni, vagy lehetőségei szerint harmonikus környezetet teremteni. Leggyakrabban másodkézből, vagy saját maga által készített, igazán menő ruhákban járt, adott a megjelenésére. Ma már dizájner ruháknak számító holmikat vadászott, ahol csak megfordult. Kézműves tehetsége méltán híres volt, amit tudott, maga készített el, ügyelve az alapanyagok minőségére is.
De miért mondom el mindezt? Mert hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy a szépség és az igényesség valami „extra”. Lesöpörjük az asztalról egy laza felkiáltással, hogy ha majd minden fontos dolog megvan, akkor majd foglalkozunk vele. Először a praktikum, aztán jöhet a „szép”.
Közben azt is érezzük, hogy valami hiányzik, a mindennapjaink csak funkciókról, feladatokról, kipipált pontokról szólnak. A to-do listával ugyan szépen haladunk, közben meg mégis olyan jelentéktelennek érezzük magunkat, mert a praktikum mindent elborít, nincs semmi egyediség, ami nem feltétlenül hasznos, „csak” szép.
Az élet olyan gyorsan eltelik – tapasztalom magam is, hova lett az elmúlt 40+ év? – és pont emiatt a harmonikus környezetre és az igényességre való törekvésnek nem az utolsó helyen kellene lennie a listán. Miért? Mert ez egy mélyen megbúvó szükséglet, amit nem biztos, hogy észreveszünk, de annál inkább érezzük, ha hiányzik.
A gyerekeim sokszor mondják: a tárgyaknak lelke van. Tudod mit? Igazuk van!
Egy szép tárgy ugyanis nem csupán dekoráció, annál jóval több:
- egy röpke pillanatnyi örömöt ad,
- visszahoz a jelenbe, mert amikor ráfigyelsz, akkor nem a múlton vagy a jövőn rágódsz,
- megnyugtat, inspirál és feltölt,
- büszkeséggel tölt el a birtoklása, büszkén mutatod a barátaidnak,
- jó érzéssel tölt el, hogy saját magadnak választottál valami szépet.
Nyugodtan vésd hát az elmédbe: az igényes, szép és harmonikus környezet (kívül és belül) egyáltalán nem luxus, hanem önmagad támogatása a mindennapokban.
A szépség segít kapcsolódni a jelenhez
Biztosan megvan neked is ez a jelenet: megcsörren az ébresztőóra, kinyomod kétszer-háromszor, majd konstatálod, hogy elkéstél. Remek, ez megint egy rohanós reggel! Mindenki készülődik, időre kell indulni, gyorsan be kell pakolni. És ebben a reggeli őrületben megfogod a kedvenc bögrédet és próbálod meginni a forró kávét vagy teát.
Kezedben ott egy darab abból, amit szeretsz.
Nem nagy dolog, mondhatod, de valami mégis más lesz ettől a pillanattól. Mert körbefonod az ujjaiddal, a kezedbe simul, meleg a porcelán anyaga a benne lévő forró italtól. Tetszik a színe, jó a dizájn – naná, hiszen te választottad.
Megállsz egy pillanatra. És az a pillanat pont elegendő, ahhoz, hogy néhány másodpercre megállítsd az eszeveszett rohanást és visszatalálj a jelenbe. Nem kell meditálni, nem kell napokig elvonulni. Néha csak egy-egy apró vizuális kapaszkodóra van szükség, hogy újra kapcsolódjunk magunkhoz.
Az élet nem mindig lassítható le. De a figyelem irányítható. És a szépség abban segít, hogy – bármilyen zűrzavar van körülötted – belül egy kicsit megpihenj.
A szépség önkifejezés is – de nem mások miatt
Gyakran azt gondoljuk, a szépet, az igényest „a külvilágnak” választjuk. Pedig sokkal inkább önmagunknak.
Amikor kiválasztasz valamit, ami rezonál veled – egy ruhadarabot, egy lakásdekorációt , vagy egy használati tárgyat – az nem véletlen. Egyfajta belső üzenet: „ez vagyok én most”.
Nem kell másnak tetszenie. Ha neked jó ránézni, megfogni, használni – akkor már betöltötte a szerepét.
A szépség és igényesség utáni vágy nem csupán egy aktuális trend, hanem egy eszköz az önmagaddal való kapcsolódáshoz. Egy halk emlékeztető: „légy gyengéd magadhoz”.
Nem kell mindig racionálisan dönteni
Tudom, mindenki racionálisan dönt… vagy legalábbis ezt próbálja magával és a külvilággal elhitetni. Valójában azonban érzelmi alapon hozzuk meg a döntéseinket, melyeket aztán szépen megracionalizálunk. Vicces, nem? Mert valójában nincs rá semmi szükség.
A hétköznapok amúgy tele vannak racionális dolgokkal: mi mennyibe kerül, mikor érkezik meg, mennyi ideig lesz jó, miért éri meg. Ezért jó, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy néha az öröm elegendő ok, nem kell az okos(kodó), szétracionalizált magyarázat. Egyszerűen csak örülsz valaminek és pont.
Nem baj, ha egy választás nem a legpraktikusabb, nem a legjobb ár-érték arányú, vagy nincs rá feltételenül szükséged. Ha örömöt ad, ha jobban indul tőle a napod, ha egy kicsit többet mosolyogsz tőle – akkor már megérte.
A szépség – és az igényesség – nem a racionalitás ellentéte.
A szépség az egyensúly.
Engedd meg magadnak az örömöt a mindennapokban is!
Sokan érzünk úgy, hogy a saját örömünkre szánt dolgok „önzők”. De mi lenne, ha mostantól másképp néznénk rá? Mi lenne, ha úgy tekintenél ezekre, mint belső töltőállomásokra?
- Egy szépen illusztrált bögre, amitől jobban és kicsit könnyebben indul a napod.
- Egy neszeszer, ami nem csak praktikus, de öröm ránézni.
- Egy vászontáska, amit örömmel viszel magaddal újra és újra.
- Egy falikép, ami mellett meg tudsz állni egy lélegzetvételre.
Nem nagy dolgok. De a hatásuk gyakran felmérhetetlen. Mert minden egyes ilyen tárgy meghívás az örömre. Egy emlékeztető, hogy számítasz és megérdemled.
Ha te is úgy érzed, hogy a szép és igényes környezet kialakítása, az egyedi és különleges tárgyak használata nem felesleges – hanem fontos része annak, hogy jól legyél –, akkor tudd, hogy az érzés valós, és érdemes teret adni neki.
Keresd azokat a tárgyakat, amelyek nemcsak hasznosak – hanem finoman lélekemelők is. Amelyek nap mint nap emlékeztetnek arra, hogy lehet szebben, lassabban, igazibban élni – még akkor is, ha csak egy egyszerű használati tárgy – például egy kávésbögre – erejéig.
Ha úgy érzed, nálam találsz olyat, ami így szólít meg, nézz körül bátran.
A szépség nem elérhetetlen. Néha csak egy kattintásra van.
Például itt a webshopban, ahol nemcsak falidekorációkat, hanem igényes és szép mindennapi használatra alkalmas egyedi tárgyakat is találsz.
